Megjelent az A falu idei harmadik, őszi száma!

Turizmus és környezetvédelem – ez a két fő téma a vidékfejlesztők és környezetgazdák minősített folyóiratának aktuális számában, amely az uniós vidékfejlesztési politika aktualitásaival és vidékszociológiai kérdésekkel is foglalkozik.


Egy országos léptékben gondolkodó, egy tematikus és egy területi megközelítésű tanulmány foglalja össze az elmúlt esztendőkben a vidéki idegenforgalom szerkezetében és funkciójában végbement változásokat. Kulcsár Noémi dolgozata új módszertani megközelítésben vizsgálja a falvakat, mint lehetséges turisztikai desztinációkat, és megállapítja, hogy noha a turizmus önmagában nem elegendő a magyarországi vidéki térségek felvirágoztatásához, a helyi adottságokra alapozó idegenforgalom mindenképpen kitörési pont kell, hogy legyen a jövő vidékfejlesztésében. Remenyik Bulcsú és Tóth Géza cikke a hazai tóturizmust elemezve megállapítja, hogy célpontként továbbra is a Balaton, a Tisza-tó, a Velencei-tó és a Fertő-tó a meghatározó, az alágazat azonban mára elvesztette prioritását a korábbi gyakorlathoz képest a magyarországi idegenforgalmon belül. Lenkovics Beatrix a területi megközelítésű vizsgálatok jó példájával szolgál, amikor Nógrád megye turizmusát értékelve javaslatot tesz a szükséges fejlesztésekre vonatkozólag.

A „zöld” témák tanulmányi felosztása is hasonló a turisztikaihoz. Országos léptékű értekezésében Varjú Viktor a magyarországi aprófalvak környezeti politikáját, környezetvédelemhez való hozzáállását vizsgálja, megállapítva, hogy az aprófalvak esetében sem az általános gazdasági helyzet, sem pedig a környezeti elemeket alapvetően kevéssé érintő problémák nem igazán alkalmasak markáns környezetvédelmi politika és zöld szemlélet kialakulásához az adott területeken. E megállapításokkal összhangban vannak Patocskai Mária eredményei, aki a lakossági üvegházgáz-kibocsátást és a környezettudatosságot vizsgálta Baján és környékén. Az országos, majd regionális megközelítés után újabb ágazati tanulmány következik. Romvári Róbert cikke a megújuló és környezetkímélő energetikai erőforrások közül a hazai szélenergia-ipar lehetőségeit igyekszik összegezni.

A falu előző számában három írás is foglalkozott a decemberben véget érő európai uniós költségvetési időszak vidékfejlesztési forrásainak hazai felhasználásával, az eredmények értékelésével. Elemezték a LEADER hazai tapasztalatait, de érintették az új, 2014–2020-as tervezési időszak vidékfejlesztésének várható magyarországi hatásait, például a közösség által vezérelt helyi fejlesztés (CLLD) módszerének esélyeit is. Francsics Lili és Eperjesi Tamás írása e témához kíván hozzászólni. A cikk segíthet annak megértésében, hogy hogyan, milyen alapvető szemléletváltások során jutott el az EU Közös Agrárpolitikája a közösségi alapú vidéki gazdaságfejlesztés új szervezeti és módszertani megoldásainak kimunkálásához. Végezetül Herbály Katalin és Örsi Julianna tanulmányát közöljük, amely a nagykunsági középiskolások mai családképét hivatott vizsgálni klasszikus kérdőíves módszerrel.

 Forrás: NAKVI