A közösségvezérelt helyi fejlesztésről (CLLD - Community-Led Local Development) tartottak nemzetközi konferenciát július 22-én, Budapesten. Az alulról jövő kezdeményezéseknek döntő jelentősége van a felzárkóztatásban.
A vidéki közösségek saját fejlesztési programja
A helyi vidéki közösség alkossa meg a saját fejlesztési programját, a meglévő tapasztalatokat tovább kell fejleszteni - jelentette ki Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a közösségvezérelt helyi fejlesztésről (CLLD - Community-Led Local Development) szóló nemzetközi konferencián július 22-én, Budapesten.
Hozzátette: a közösség vezérelt helyi fejlesztéssel, az alulról jövő vidékfejlesztési kezdeményezésekkel olyan átfogó fejlesztési tervet lehet megvalósítani, aminek döntő jelentősége van a felzárkóztatásban. Rámutatott, hogy a lehető legjobb végrehajtáshoz kell a jó gyakorlat átadása, a CLLD-nek azonban még nincs kialakult gyakorlata.
A tervezés során felmerülő kérdések közül kiemelte: a 2014-től kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklusban lehetővé válik más fejlesztési alapok integrációja, a különböző források összevonása. Lényegesnek nevezte a szakmai kritériumrendszer felállítása, és a különböző operatív programok lehatárolása mellett azt, hogy a meglévő projekteket "nyomasztó" utófinanszírozás ne nehezüljön tovább.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára elmondta, hogy a CLLD-vel - ami minden tagállamban kötelezően előírt módszer lett - kapcsolatos útmutató anyag elkészült. Magyarország a végrehajtáshoz szükséges partnerségi megállapodásában rögzítette az elképzeléseit. A partnerségi megállapodást hazánk Finnország után másodikként nyújtotta be az Európai Bizottságnak, döntés született arról, hogy a programok irányító hatósága a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül marad - tette hozzá.
Pedro Brosei, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agri) képviselője arról beszélt, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) forrásainak öt százalékát kötelezően CLLD módszerrel kell felhasználni, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), valamint az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) esetében ez választható lehetőség.
A tagállamoknak a partnerségi megállapodásukban szükséges megadniuk, hogyan tervezik a CLLD eszköz alkalmazását. Az újdonságnak számító CLLD-eszköz a halászati alap esetében célzottabb, míg a vidékfejlesztésben szélesebb területet ölel fel, így egyebek mellett határon átnyúló együttműködésre is lehetőséget ad - emelte ki.
Forrás: MTI