A hálózati gazdaság, ezáltal az együttműködés kialakítása, a helyi gazdaság és társadalom megerősítése a célja a szaktárca vidékpolitikájának – mondta V. Németh Zsolt, vidékfejlesztési államtitkár pénteken a Fiatal Gazda Konferencián. Az államtitkár szerint a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) átalakítása sikertörténet.
A mezőgazdaság nehéz helyzetét orvosolni kell, a válságból való kilábalást elő kell segíteni, ugyanis az utóbbi nyolc évben jelentős torzulások alakultak ki az ágazatban – mondta el V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár az AGRYA - Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének pénteki rendezvényén.
Hangsúlyozta, hogy a vidéki munkahelyek megőrzése, a népesség megtartása az egyik legfontosabb vidékpolitikai célkitűzés. Emellett az élelmezés- és az élelmiszerbiztonság szavatolása, valamint a vidék és város közötti szorosabb kapcsolat megteremtése kell, hogy előtérbe kerüljön. Az államtitkár utalt arra, hogy ennek érdekében több jogszabályt is módosítottak a közelmúltban. Ilyen volt többek között a Nemzeti Földalapkezelőről, a kistermelői tevékenységről, továbbá a közbeszerzésről, valamint az illetékek lerovásáról szóló törvény módosítása. A különböző források elosztásának gyorsítása, ésszerűsítése érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tevékenységét átszervezték. Így ez a szervezet az eddiginél átláthatóbban, gyorsabban és ügyfélbarát módon működik, mint korábban. Az államtitkár szerint racionalizálni kell a LEADER Program végrehajtását is: a helyi akciócsoportok működését átláthatóbbá és következetessé kell tenni.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) átalakítását sikertörténetnek nevezte V. Németh Zsolt. Sikerült azokat a lépéseket megtenni, amelyek lehetővé teszik, hogy kis összegű, de nagy hatékonyságú forrásokat juttassanak a vidéki pályázókhoz.
Saád Tamás, a Hungarikum Konzorcium szakértője az ÚMVP félidei értékeléséről szólva elmondta: főként a folyamat helyzetértékelését kell erősíteni. A még futó ÚMVP-s programokat össze kell kapcsolni a hatékonyság érdekében az Új Széchenyi Tervvel (ÚSZT). Saád Tamás jelezte, hogy az ÚMVP-s források mintegy kétharmadát a pályázók felső öt százaléka vitte el, ami mintegy 580 milliárd forintot tesz ki. Sikeresnek nevezte a Fiatal Gazda Támogatási Programot, amelynek keretében több mint 2300 pályázó 24,5 milliárd forinthoz jutott. Sikertelennek vélte ugyanakkor a gazdaságátadási programot, amely iránt az érdeklődés viszonylag csekély volt: 37 kedvezményezett 307,5 millió forinthoz jutott.
Hinora Ferenc, a VM főosztályvezetője az ÚMVP keretében tervezett jogcímekről tájékoztatta a közönséget. Elmondta, hogy a fiatal gazdák induló támogatásának jogcímét 2011. második félévében szeretnék ismét megnyitni. Gazdaságátadási segítségre 2012. első félévében lehet majd újra pályázni, ami a termelők korösszetételének javítását és a gazdaságok átlagos méretének növelését célozza.
A mezőgazdasági vállalkozások támogatását mutatta be Maácz Miklós, a VM Vidékfejlesztési Főosztályának vezetője az ÚMVP és az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) kapcsolatán keresztül. Felhívta a figyelmet a mezőgazdasági termelés diverzifikálására, mely új jogcímként jelenik meg és mikrovállalkozásoknak teremt lehetőségeket.
A „pályázat vadászat” logikus, de társadalmi szinten csak a legszükségesebb esetben indokolt Rieger László szerint, aki a VM Stratégiai Főosztályát vezeti. Kiemelte, hogy jó állami keretstratégiával ötszázmilliárd forint megtakarítása a cél a közigazgatásban. Felhívta a figyelmet a változások fontosságára: az agrárpolitikát leváltja a vidékpolitika, a nagyüzemeket a kis- és közepes családi gazdaságok, a monokultúra helyét pedig a tájgazdálkodás veszi át a kormányzat szándékai szerint. Az agrárstratégiában 38 pontot bocsát a tárca társadalmi vitára.
„Nem mindegy, hogyan alakul a Közös Agrárpolitika (KAP) 2014 után, hiszen hazánk a jelenlegi finanszírozási ciklusban viszonylag kedvező pozícióban van” – mondta Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa. A szakember szerint még nem tudni, hogy mekkora összeget biztosít az Európai Unió a KAP különböző tengelyeinek programjaira, az viszont jól körülhatárolható, hogy egyes tagországok, hogyan viszonyulnak a Közös Agrárpolitika reformjához. Az „északiak” (skandináv országok és Nagy-Britannia) szerint a közvetlen támogatás felesleges, a „nyugatiak” (többségében a régi tagállamok) úgy vélekednek, hogy nincs szükség reformra, csak fejlesztésre. A „déliek” (mediterrán országok) szerint a KAP nem igazságos, és a változás alapja az országok gazdasági fejlettsége kell,hogy legyen, míg a „keletiek” (az új tagállamok) a változást az egyenlőségben látják. Papp Gergely szerint a hazai agrárium érdeke a nyugati és a keleti csoport szemléletmódja között helyezkedik el.
forrás: MTI, umvp.eu
2011. 02. 28.